Reuters: Az Egyesült Államok és Európa békejavaslata között a következő kulcsfontosságú eltérések figyelhetők meg.
A Reuters látta, és össze is hasonlította az amerikaiak és az európaiak békajavaslatait. Két dokumentumról van szó, az egyik az amerikaiak javaslata, ezt április 17-én Párizsban ismertették az európaiakkal, akik továbbították az elképzelést Ukrajnának. Marco Rubio amerikai külügyminiszter olyan átfogó keretmegállapodásnak nevezte a dokumentumot, amely új lapot nyithat a felek közötti nézeteltérések elsimításában. A másik szöveg egy héttel későbbi, az ukrán és európai tisztviselők londoni tárgyalásain született ellenjavaslatot április 23-án adták át az amerikai félnek.
A két szövegben a fő különbségek a területi kérdések megoldásának sorrendjében, az Oroszországgal szembeni szankciók feloldásában, a biztonsági garanciákban és az ukrán hadsereg méretében vannak. Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön azt mondta, hogy a szerdai londoni tárgyalásokon született javaslatokat tartalmazó dokumentum már Trump asztalán van.
A területeket illetően a Witkoff-javaslat szerint az USA de jure elismerné Oroszország ellenőrzését a Moszkva által 2014-ben elfoglalt és annektált Krím felett, valamint de facto elismerné az oroszok által ellenőrzött dél- és kelet-ukrajnai területek orosz kézben maradását. Ezzel szemben az európai és ukrán dokumentum a területekkel kapcsolatos részletes szabályozást a tűzszünet megkötése utánra halasztaná, és a dokumentumban sincsen említés arról, hogy elismernék az orosz ellenőrzést bármely ukrán terület felett.
Ukrajna hosszú távú biztonsági helyzetét érintően az Egyesült Államok egy javaslatot terjesztett elő, mely szerint az ország "szilárd biztonsági garanciákat" kapna európai és egyéb szövetségeseitől. A javaslat hangsúlyozza, hogy Kijev nem kíván csatlakozni a NATO-hoz, bár a részletek nem kerültek nyilvánosságra. A második dokumentum már konkrétabban fogalmaz, és világossá teszi, hogy az ukrán haderőre vonatkozóan nem lesznek korlátozások, valamint nem fogják akadályozni Ukrajna szövetségeseit abban, hogy katonai erőik az ukrán területen állomásozzanak. Ez a megfogalmazás valószínűleg nem tetszik Moszkvának. A dokumentum szilárd biztonsági garanciákat ígér Kijev számára, többek között az Egyesült Államok részéről egy, a NATO 5. cikkelyéhez hasonló védelmi megállapodás keretein belül.
A gazdasági intézkedések terén a Witkoff-javaslat azt irányozza elő, hogy megszüntessék az Oroszország ellen 2014 óta érvényben lévő szankciókat, amelyek a Krím annektálásához köthetők. Ezzel szemben az ellenjavaslat a szankciók fokozatos enyhítését javasolja, ám ezt kizárólag a "fenntartható béke elérése után" tennék lehetővé. Továbbá, ha Oroszország megszegné a békemegállapodást, a szankciók újbóli bevezetése is elképzelhető.
Az európai és ukrán dokumentum azt is javasolja, hogy Ukrajna kapjon anyagi kártérítést a háborús károk miatt a befagyasztott külföldi orosz vagyonból. A Witkoff-szöveg csak annyit tartalmaz, hogy Ukrajna anyagi kompenzációt kap, a pénz forrásának konkretizálása nélkül.
Bár ez a helyzet nem tűnik igazságosnak, Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere, aki immár 11 éve vezeti a fővárost, megjegyezte, hogy Ukrajnának a béke érdekében, akár ideiglenes békéről van szó, mérlegelnie kell minden lehetőséget az Oroszország által kezdeményezett háború negyedik évében. Az egykori világbajnok bokszoló, habár nem tagja a kormánynak, elismertsége és hírneve miatt egy ilyen érzékeny téma megvitatása komoly súllyal bír. Klicsko azonban kiemelte, hogy nem egyeztetett az ukrán elnökkel a kérdésről, ami tovább növeli a nyilatkozat jelentőségét.
