Számos kismama számára elérhető gyógyszerek segítségével elkerülhetők a súlyos egészségi problémák.

Elképesztő felvétel a TEK tegnapi budapesti akciójáról: mintha egy háborús film jelenetei elevenednének meg!

Mennyire befolyásolja a preeclampsia, egy súlyos terhességi szövődmény, megelőzésének hatékonyságát, ha a kismamák a megszokott adaghoz képest magasabb dózisú aszpirin tartalmú gyógyszereket alkalmaznak?

Erre a kérdésre keresték a választ a Semmelweis Egyetem kutatói, akik tanulmányukban nem találtak ilyen összefüggést, de megerősítették, hogy a korán elkezdett aszpirinkezelés hatékonyan csökkenti a betegség kockázatát.

A preeclampsia (terhességi toxémia) a várandósságok mintegy öt százalékát érinti, vagyis minden huszadik terhességnél kialakulhat. Ez a vezető halálok valamennyi, vérnyomással összefüggő terhességi kórkép közül, ami az egészséges kismamákat is veszélyeztetheti, és a kockázat nő annál, aki első gyermekét várja, idősebb, ikerterhes, korábbi magasvérnyomás-betegsége vagy túlsúlya van.

A betegség megelőzésének egyik legelterjedtebb módszere az aszpirin, más néven acetilszalicil-sav alkalmazása, amelyet különböző dózisokban, például 25 mg és 150 mg között javasolnak a várandós nők számára. A Semmelweis Egyetem kutatói úgy döntöttek, hogy megvizsgálják, vajon a dózis emelése még jelentősebb hatást gyakorolhat-e. Ennek érdekében egy metaanalízist végeztek, amely során közel 55 000 terhes nő adatait elemezték, hogy választ találjanak erre a kérdésre.

- Célunk az volt, hogy a már ismert kockázati tényezőktől függetlenül a lehető legszélesebb populációt elemezzük, különböző dózistartományokat összehasonlítva - nyilatkozta dr. Komoróczy Balázs, a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának egyetemi tanársegédje, a kutatás vezető szerzője. Azokban a csoportokban, ahol a kismamák a leggyakrabban alkalmazott, 100 mg-os aszpirin dózist kapták, a preeclampsia előfordulásának gyakorisága hatvan százalékkal csökkent.

- Azonban a dózisok emelése, egészen 150 mg értékig, nem csökkentette egyértelműen a kockázatot. Vagyis nem tudtuk kimutatni, hogy az elért hatás és a dózis között egyértelmű összefüggés lenne - mondja dr. Komoróczy Balázs.

A gyógyszeres terápia időzítése kulcsfontosságú szerepet játszik a hatékonyságban, sokkal fontosabb, mint a dózis mértéke. Dr. Ács Nándor, a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának vezetője, a kutatás vezető szerzője hangsúlyozza, hogy az aszpirin szedését ideális esetben a terhesség 12-16. hetében kell kezdeni a legjobb eredmények érdekében. A terhességi magas vérnyomás vagy preeclampsia kockázata a terhesség második trimeszterében, a huszadik hét után jelentkezhet a hajlamos nők esetében. Amennyiben korábban, akár többször is, a 140/90 Hgmm-t meghaladó értékeket mérünk, akkor krónikus magas vérnyomásról beszélhetünk – tette hozzá a szakértő.

Amikor gyógyszeres kezelésről döntenek, az orvosok a kockázati tényezőket is figyelembe véve, súlyozva választják ki azokat, akiknél ilyen megelőzés szükséges.

- Mivel az aszpirin/acetilszalicil-sav véralvadásgátló szer, az egyik legfontosabb kérdés, hogy kell-e fokozottabb vérzési kockázattal számolni - magyarázza dr. Komoróczy Balázs. Ez ellenjavallata lehet annak, hogy rutinszerűen adjunk gyógyszert, teszi hozzá. A kutatásban vizsgált nőknél az átlagosnál valamivel többen tapasztaltak fokozottabb vérzést, de arányuk nem érte el a statisztikai jelentőséget, ami alapján a gyógyszer alkalmazása mellett ilyen kockázattal kellene számolni. - Vagyis az eltérés a véletlen eredménye is lehet - mondja dr. Komoróczy Balázs.

A preeclampsia kutatása széles spektrumú, de a legtöbb tanulmány általában bizonyos alcsoportokra összpontosít. Azok a vizsgálatok, amelyek különböző dózisokat hasonlítanak össze, nem csupán a placebóval való viszonyítás keretein belül, viszonylag ritkák. Dr. Komoróczy Balázs rámutat, hogy a jövőben célszerű lenne a magasabb dózisokat már jól bevált referenciaértékkel összevetni, azonban ilyen jellegű kutatásokból eddig nem áll rendelkezésre elegendő adat.