Szkizofrénia: a gyógyulás lehetősége minden újabb epizóddal egyre csökken.

A szkizofrénia kialakulásának kockázata különböző tényezők hatására változik. Általában azoknál az egyéneknél, akiknek a családjában előfordult már pszichiátriai betegség, nagyobb eséllyel alakulhat ki ez a rendellenesség. Ezen kívül a fiatal felnőttek körében, különösen a férfiak esetében, szintén gyakoribb a megbetegedés. Más rizikófaktorok közé tartozik a stresszes élethelyzetek, a drog- vagy alkoholfogyasztás, valamint a szociális elszigeteltség is. A pszichiáterek általában azt tanácsolják, hogy aki a betegség jeleit észleli magán vagy szerettein, ne habozzon segítséget kérni. A korai diagnózis és kezelés jelentősen javíthatja a kimeneteleket. Fontos a támogató környezet megteremtése és a terápia mellett a rendszeres orvosi ellenőrzések betartása is. A pszichiáterek gyakran hangsúlyozzák a pszichoedukáció jelentőségét, amely segíthet a betegeknek és hozzátartozóiknak megérteni a betegséget, és jobban kezelni a helyzetet.

A szkizofrénia, más néven skizofrénia, egy rendkívül összetett mentális zavar, amely komoly kihívásokat jelent a szenvedők számára. Szerencsére a mai orvostudomány már jól ismeri a kezelés módjait, de fontos hangsúlyozni, hogy ez a folyamat nem csupán néhány hétig vagy hónapig tart. A legtöbb esetben a pácienseknek élethosszig tartó támogatásra van szükségük az egyensúly fenntartásához. Dr. Szekeres György PhD, a Pszichiátriai Központ elismert pszichiátere, különös figyelmet fordít arra, hogy felhívja a közvélemény figyelmét ezen kezelési lehetőségekre és a mentális egészség fontosságára.

Számos betegségnek vannak jellemző kialakulási időszakai, a skizofrénia megjelenési csúcsidőszaka 16-25 éves kor közé tehető. A fiatalok ilyenkor vannak a pályaválasztás, párválasztás eseményei előtt, szinte mindent ekkor kezdenek. Egy-egy szkizofrén epizód (jellemzően a pozitív tünetek, mint az érzékelési-, gondolkodási és viselkedési zavarok komoly felerősödése) pedig sajnos annak az esélyét csökkentheti, hogy el is érjék a céljaikat. Ezzel szembesülni nagyon nagy terhet jelenthet a betegeknek. Ebben a fázisban már csak ezért is nagyon fontos a szakértő támogatás.

Szekeres doktor így fogalmaz: - Léteznek későbbi megjelenésű formái is ennek a betegségnek, de minél később jelentkeznek a tünetek, annál inkább hajlamosak vagyunk más kórokokra gyanakodni, nem pedig szkizofréniára. Ezt azonban csak a megfelelő differenciál diagnosztikai eljárások elvégzése után lehet megerősíteni vagy elvetni. - Amennyiben valaki olyan súlyos pszichotikus tüneteket él át, hogy kórházi ellátásra szorul, például a sürgősségi osztályon, ott azonnal elvégzik a szükséges képalkotó vizsgálatokat, általában koponya CT-t. Ez lehetővé teszi a daganatok, vérzések vagy más komoly szervi problémák gyors kizárását. Emellett elindul egy laborvizsgálati folyamat is, amely szintén segít a legsúlyosabb fizikai okok azonosításában. A további részletes diagnosztikai lépések, amelyeket akár egy pszichiáter is javasolhat, újabb okokat tárhatnak fel, hiszen gyanú esetén fontos utánajárni, hogy esetleg endokrin vagy fertőző betegség, netán felszívódási zavar állhat-e a háttérben.

A szkizofrénia világában régóta megfigyelhető, hogy a betegek között léteznek különböző gyógyulási hajlamú csoportok. Vannak, akik kedvezőbb prognózissal bírnak, míg mások nehezebben veszik az akadályokat. A skála közepén pedig találunk olyan egyéneket, akik vegyes jellemzőkkel rendelkeznek. Az, hogy ki hová tartozik, számos tényezőtől függ, de a gyógyszeres kezelésre adott válasz, valamint a betegség tudomásul vétele és az együttműködésre való motiváció kulcsszerepet játszik ebben a folyamatban. A tartós jóllét eléréséhez elengedhetetlen a következő epizódok megelőzése, tehát a relapszusok elkerülésére tett erőfeszítések alapvető fontosságúak.

- Erre ma már sokkal jobb lehetőségek vannak, mint régen, de azt be kell vallani, hogy amikor megszületik egy ilyen diagnózis, az a betegnek és a családnak is nagy csapás. Ezért sem szerencsés ezt elhamarkodottan kimondani, ugyanakkor a régi elv sem helyes, amikor több epizód után is - leginkább a megbélyegzés, stigmatizálás elkerülése érdekében - halogattuk nevén nevezni a skizofréniát. Az időben megalkotott diagnózis mindennek az alapja, hiszen meghatározza az ellátást - foglalja össze Szekeres doktor.

A rosszindulatú elváltozások legfőbb jellemzője, hogy gyakran késlekedve kerülnek diagnosztizálásra. Ennek következtében, mire a beteg orvosi segítséget kér, a helyzet már súlyosan romlott, és számos visszaesésen van túl. A felépülés esélye sajnos minden egyes újabb epizóddal csökken. Továbbá, a kilátásokat rontó tényezők között szerepel a különböző szerhasználatok, nem csupán az alkohol vagy a kemény drogok, hanem a látszólag ártalmatlan kannabisz is. Kutatások bizonyították, hogy a fiatal korban, rendszeres és nagy mennyiségben fogyasztott kannabisz jelentősen megnöveli a skizofrénia kialakulásának kockázatát.

A pszichiátriai gyógyszerek működése eltér a hagyományos orvosi megközelítésektől, mivel itt nem lehet egyértelműen azonosítani egy adott célpontot, mint például egy fehérjét vagy kórokozót, amelyet specifikus módon kellene kezelni. Ennek ellenére az antipszichotikumok folyamatos fejlődésen mennek keresztül, egyre nagyobb hatékonysággal és kevesebb mellékhatással bírnak, így alapvető szerepet játszanak a kezelési tervben. Fontos azonban, hogy a skizofrénia kezelésébe más terápiás elemeket is integráljunk, mint például specifikus pszichoterápiás módszereket, készségfejlesztő tréningeket, csoportos foglalkozásokat, valamint funkciójavító programokat. Emellett kiemelten fontos a rendszeres fizikai aktivitás, amely hozzájárul a betegek általános jólétéhez és a kezelési folyamat sikeréhez.

Ez a megközelítés akár az idegrendszeri eltérések helyreállításához is hozzájárulhat, valamint hosszú távon javíthatja a fizikai és mentális jólétet. A siker kulcsa a következetesség, a kitartás, és a legalább 40-45 perces, közepes intenzitású mozgás, melynek különösen jótékony hatása van, ha a szabadban végezzük.

A kezelés révén lehetőség nyílik arra, hogy megelőzzük a következő epizód megjelenését, és megőrizzük a fontos funkciókat – emeli ki dr. Szekeres György PhD, a Pszichiátriai Központ pszichiátere.