Tíz évnyi találgatás után végre világossá vált, hogy melyik országból hány külhoni magyar adja le a szavazatát levélben. Mostantól tehát nemcsak sejteket, hanem konkrét adatokat is kapunk a diaszpóra voksolásának mértékéről.

Több mint tíz éven át nem voltak publikus adatok arról, hogy a választásokon levélben szavazó külhoni magyar állampolgárok pontosan melyik országokban élnek. A hivatalos statisztikákban a külhoni magyar állampolgárok regisztrációjára vonatkozó adatokat az NVI korábban csak értesítési cím szerinti bontásban közölte - viszont emailcímen keresztül is lehet kapcsolatot tartani az irodával, és az ezt választók eddig láthatatlanok voltak.

A TASZ és a Political Capital 2023 őszén tett javaslatot a Nemzeti Választási Irodának, hogy változtassanak ezen a gyakorlaton, és bő egy éves átfutási idővel ezt meg is lépte az NVI (ez nem igényelt törvénymódosítást, az NVI saját hatáskörben megváltoztathatta az adatközlést).

Az új rendszer bevezetésével nem csupán az értesítési címek, hanem a tényleges lakóhelyek adatai is bekerültek az adatbázisba. Ennek köszönhetően közel 140 ezer olyan választópolgár adatai váltak elérhetővé, akik emailes kapcsolattartást kértek. Ez a változás számos országban jelentős eltéréseket hozott az eddig ismert adatokhoz képest. Az NVI statisztikái szerint például korábban úgy tűnt, hogy Romániából mindössze 193 határon túli magyar regisztrált a levélszavazásra, ám most kiderült, hogy a valós szám 287 ezerre rúg. Szerbiában a levélszavazók száma 67 ezerről 83 ezerre emelkedett. Németország esetében a regisztrálók száma szinte megduplázódott, 4900-ról 8800-ra, míg az Egyesült Államokban még drámaibb növekedést tapasztaltak, ahol 1700-ról 4000-re ugrott a regisztrált levélszavazók száma.