Tudtad, hogy ki volt a valaha élt leggazdagabb ember a világ történetében? Valószínűleg nem arra a személyre gondolsz, akire elsőként asszociálsz – Life.
A cikkben nem Elon Musk vagy Jeff Bezos nevét fogod találni... De ha nem ők, akkor ki volt a világ leggazdagabb embere? Most fény derül a titokra!
Minden idők leggazdagabb embere a 14. században élt, vagyona nagy részét pedig aranyból szerezte. Musza mansza vagy Mansa Musa 1322-től a nyugat-afrikai Mali Birodalom uralkodója volt. Az uralkodó hatalmas területet foglalt el, 24 városa között pedig szerepelt Timbuktu is, amely a régió kereskedelmi központja volt. A Mali Birodalom több mai országot is magába foglalt, az uralkodó vgyonának értéke pedig felbecsülhetetlen, de azért adunk egy megközelítőleges számot.
A Mali Birodalom számos erőforrással rendelkezett, sóval, rézzel, fűszerekkel, gyöngyökkel, luxuscikkekkel, fizetőeszközként használt porceláncsigával és temérdek mennyiségű arannyal rendelkezett. A só is kincset ért, de az arany volt igazán értékes, ami egyébként a mai napig az egyik legértékesebb dolog a világon.
A mansza egy császári ranghoz hasonló titulust jelöl. Musza 1280-ban született a már akkor is gazdag Mali Birodalomban. Elődje Abu-Bakr volt, aki 1312-ben lemondott a trónról, és Atlanti-óceánon túli expedícióra indult. Innen nem tért vissza, helyét Musza mansza vette át. Később a mansza is zarándokútra indult, aminek köszönhetően híres lett.
Musza manszát a világ valaha volt egyik leggazdagabb embereként tartják számon, vagyona felbecsülhetetlen, és a korabeli beszámolók sem hitelesek igazán. A vagyonáról talált írások és a modern becslések szerint az uralkodó vagyona kb. 400 milliárd dollárnak felel meg, ami több, mint a világ leggazdagabb emberének, Bernard Arnault-nak és családjának 233 milliárd dollárra becsült vagyona.
Musza mansza uralkodása alatti Mali Birodalom a mai Szenegál, Gambia, Bissau-Guinea, Elefántcsontpart, Mali, Niger, Burkina Faso, Mauritánia és Csád területén feküdt. Az Atlanti-óceán partjától 3200 kilométerre terült el, 24 várost foglalt magában. Timbuktu is birodalma része volt, amely a régió kereskedelmi központja volt, és ahol számos palota, mecset és egyetem található. Ezeket mind Musza mansza építtette és 2 a mai napig látható.
Az uralkodó hatalmának alapját az aranykészlet adta, amely nem csupán gazdasági erőt, hanem politikai befolyást is biztosított számára. Számos emlékirat tanúsítja, hogy a birodalomban kibányászott arany jelentős részét adóként az uralkodónak kellett juttatni, de Musza ambíciói ennél messzebbre nyúltak. 1324-ben zarándokútra indult Mekkába, ezzel nem csupán iszlám hitvallását kívánta kifejezni, hanem a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatait is igyekezett megerősíteni. A zarándoklatot Fadl-Allah al-'Umari arab tudós dokumentálta, akinek feljegyzéseiből kiderült, hogy Musza úti társainak létszáma közel 60 ezer főre rúgott. A karavánban nemcsak szolgák, tisztviselők és kereskedők vonultak, hanem 12 ezer rabszolga, több ezer kecske és juh, valamint temérdek árucikk is helyet kapott. Az út során a 100 tevével szállított 130 kiló színarany még inkább megerősítette Musza fényűző és hatalmas hírnevét.
Az uralkodó zarándokútja során bőkezűen osztogatta az aranyat, ám egy kritikus pillanatban váratlanul kifogyott belőle. Ekkor egyiptomi kereskedőkhöz fordult kölcsönért, megígérve, hogy azt kamatostul visszafizeti. Azonban Musza mansza fényűző költekezése következtében az arany ára drámaian csökkent, ami súlyosan megviselte Kairó gazdaságát is. E hatások nyomai évtizedeken át érezhetők maradtak a régióban, melyek nem csupán gazdasági, hanem társadalmi következményekkel is jártak.
