Szerbia új vadászgépek beszerzésére lépett, és a választása Magyarországra esett. Az üzlet részletei és a gépek bemutatása izgalmas videók formájában érhetők el. A két ország közötti együttműködés egy újabb mérföldköve ez, amely nemcsak a katonai erőt növ

A Szerb Légierő és Légvédelem 2024 nyarán újabb mérföldkőhöz érkezett, hiszen egy MiG-29-es vadászgéppel gazdagodott. Ezzel a légierő flottája már tizenöt vadászgépből áll – nyilatkozta Nenad Miloradovity, Szerbia honvédelmi miniszterhelyettese a Tango Six szerb portálnak.

Mint írják, a szerbek egy magyar vadászgépet vásároltak meg, amely megegyezik az egykori Jugoszláv Néphadsereg vadászrepülőjével, és valószínűleg alkatrészdonorként funkcionál majd. Nenad Miloradovity elmondta: az üzlet Magyarország és Szerbia között létrejött katonai együttműködés részeként valósult meg.

- Kiváló feltételekkel jutottunk hozzá egy jelentős mennyiségű technológiai eszközhöz, köztük légi járművekhez is. Az említett repülőgép csupán egy apró részlet a teljes beszerzésből. Hogy tervezünk-e újabb repülőgépek vásárlását, azt nemsokára megtudják - nyilatkozta.

Ahogyan a fent látható kép felirata is jelzi, a szerb hadsereg által beszerzett Mig-29-es vadászgép egykor a Dongó század büszke tagja volt.

Több mint harminc éve, 1993 június 29-én jelentette be Szenderi László, a Honvédelmi Minisztérium akkori politikai államtitkára, hogy az orosz államadósság közel felének (800 millió amerikai dollár az 1,7 milliárdból) fejében többek között 22 darab MiG-29B harci és 6 darab UB harci gyakorló vadászgépet rendeltek a légierő részére. A repülőgépeket a kecskeméti MH59- Szentgyörgyi Dezső Harcászati Repülőezred kötelékébe helyezték. A gépek két vadászrepülő-század - a Puma és a Dongó - századhoz kerültek.

A 28 új gyártású gép berepülése és műszaki átvétele 1993. október 25-én vette kezdetét. A Dongó század 1994. szeptember 1-jétől kezdve már hadrendben állt, míg a Puma egy évvel később kezdett szolgálatba állni. E folyamat eredményeként ünnepélyes keretek között vonták ki az ezred hadrendjéből a MiG-21-eseket.

A tervek alapján a DaimlerChrysler Aerospace (DASA) együttműködött volna az orosz RSZK MiG-gel a magyar repülőgépek modernizálásában. Azonban a Nemzetbiztonsági Hivatal információi szerint a Honvédelmi Minisztérium egyik vezetője, aki emellett országgyűlési képviselő is volt, "megvesztegetési pénzösszeget" fogadott el annak érdekében, hogy a projekt zavartalanabbul valósulhasson meg.

Eközben a modernizáció témája háttérbe szorult, és 2002 nyarától kezdődően egyre több gép közelítette meg a nagyjavítást megelőző üzemidő határát.

A meglévő gépállomány, amely 19 darab B és 6 darab UB típust tartalmazott, 2009. január 1-jétől kezdődően harckészültséget kapott a hadrendben lévő, folyamatosan modernizált Gripenek révén. 2010. január 1-jétől pedig a Gripenek véglegesen átvették a teljes készültséget, így a magyar MiG-29-esek tartalék állományba kerültek. Ezzel a típussal kapcsolatosan...

A kecskeméti repülőtéren félre tolt, megmaradt 25 darab Mig-29B és UB értékesítésére több kísérlet is történt, de a pótalkatrészek, hajtóműveket és a fegyverzetet leszámítva mostanáig nem sikerült a több mint 15 éve leállított gépeket értékesíteni. Az egykor az európai repülőnapokon több nemzetközi díjat is elhozó gépek egyikét a szolnoki RepTárban állították ki, illetve egy példányt 2012-ben hoztak olyan állapotba, hogy a repülőműszaki oktatásban használják.

Az utóbbi évek során egy másik hasonló megállapodás is létrejött Magyarország és Szerbia között: Szerbia 26 darab BTR-80A páncélozott gyalogsági harcjárművet szerzett be hazánktól.

Ekkor derült ki: az 1990-es évek folyamán hazánk több mint ötezer harcjárművet szerzett be. Azonban ezek a járművek már nem felelnek meg Magyarország hosszú távú védelmi követelményeinek, ezért a honvédelmi vezetés úgy döntött, hogy megszabadul egy részüktől.

A Lynx harcjárműcsalád az ilyen haditechnikai eszközök legújabb generációját képviseli: erős aktív és passzív védelemmel, fegyverzettel, valamint számos fejlett érzékelő és felderítő rendszerrel rendelkezik, amelyek lehetővé teszik a gyors helyzetfelismerést a terepen.

A 2K12 KUB légvédelmi rendszert az 1960-as években alkották meg a Szovjetunióban, azonban a 2000-es évek elején a magyar és a lengyel hadiipar együttműködésének köszönhetően jelentős modernizáción ment keresztül. Ez a fegyverrendszer már a 70-es évek végén megkezdte szolgálatát Magyarországon, és a 2001-2002-es időszakban a két ország szakemberei közösen frissítették fel a meglévő eszközöket, hogy azok megfeleljenek a modern hadviselés követelményeinek.

Az önjáró célfelderítő és célkövető állomások, valamint az indítóállványok élettartam-hosszabbításon és fejlesztésen estek át.

Tavaly októberben Győrben, a Dánielfy Tibor 205. Légvédelmi Rakétaezred laktanyájában ünnepélyesen átadták a NASAMS légvédelmi rakétarendszer első két ütegét. A gyártó tervei szerint 2024 nyaráig további négy NASAMS üteg és egy tartalék alegység technikai berendezései is megérkeznek. Ezen kívül tavaly hazánkba érkeztek az izraeli ELM 2084-es multifunkciós radarok is, amelyek a neves izraeli Vaskupola rendszer "szemeként" funkcionálnak.