Woland professzor alvilági otthonában – egy fesztivál különös krónikája Képzelj el egy helyet, ahol a valóság határai elmosódnak, és a fények színes táncot járnak az árnyak között. Woland professzor, a misztikus és titokzatos figura, aki az élet és halál
2008. december 20-án a zalaegerszegi városi televízió székházában került megrendezésre a III. Color Arts elnevezésű esemény. Ezúttal, a "Micro" koncepció jegyében, a rendezvény egyetlen délutánra korlátozódott, eltérően a korábbi évek többnapos fesztiváljaitól. Ennek ellenére a látogatók élményei és a programok gazdagsága nem hagytak kívánnivalót maguk után.
A programnyitó esemény különlegessége a veszprémi egyetemisták által életre keltett Teleszterion színházi műhely mozgásszínházi produkciójában rejlett, melyet követően Podhorszky Gábor gitárművész varázsolta el a közönséget muzsikájával. Az estét tovább színesítette a Grabanc és a Hangmás előadása, valamint Takáts Eszter és a Gumizsuzsi produkciója, akik szórakoztatták a nézőket. A rendezvény után Kiss Gyöngyvér újságíró beszélgetett Komáromi Sándorral, a Teleszterion színházi műhely vezetőjével. Az interjú során Komáromi kiemelte: "A fesztivál nyitóelőadásának helyszíne igazán különleges volt. A közönség szinte az alvilág kapuján lépett be, ahol a sátán hatását közvetlenül tapasztalhattuk meg. A sötétben vöröslő alakokkal találkoztunk Who-Landjában, Woland professzor birodalmában, a Mester és Margarita világában. A 'pokoli hangulatot' csak fokozta a mozgással kifejezett monológok és dialógusok bemutatása. A rendezőként dolgozó Komáromi Sándor elárulta, hogy a színjátszó kör szemlélete mindig is eltért a hagyományos formáktól. A Who-Land mozgásszínházi előadása is ezt bizonyítja: a csillogó díszletek és jelmezek hiányában egy formabontó, új típusú színházi élményt kínálunk." (Zalai Hírlap, 2009. január 5.)
A fesztivál jelesei
A Zalai Hírlap 2009. január 2-i számában a fesztiválon fellépő Podhorszky Gábor gitárművész kapott főszerepet, aki már ismerős arc a zalai közönség számára. Az öccse, a dumaszínházi komikus Bödőcs Tibor előadásából derült ki, milyen nehézségekkel jár a zenei pálya. A bevezetőben említett vizsga, mint számos más, végül mégis sikerült, hiszen Podhorszky Gábor ma már Londonban él, és két diplomával a zsebében egy ottani zeneakadémián oktatja a zenét.
Az öcsikém hamarabb elaludt.
Az évek során nemzetközi versenyeken, kurzusokon vett részt, itthon és külföldön is számos koncertet adott. (...) - Tizenhárom évesen Búcsúszentlászlón kezdtem a zenélést, öcsém is akkor, illetve nálam egy héttel korábban, csak ő hamarabb kidőlt... - említette a kezdetekről a 29 éves fiatalember. Aztán az egerszegi zeneiskola következett, tette hozzá, és onnantól kezdve egyértelmű volt a folytatás: a pécsi művészeti szakközépiskolát követően a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Karán tanult, majd Hollandiában, a Hágai Királyi Akadémián töltött két évet és szerzett a meglévő mellé újabb oklevelet. - Volt ott egy nagyon jó tanár, gondoltam megpróbálkozom a dologgal és felvételizek. Azt nem gondoltam, hogy felvesznek, hogy sikerül ösztöndíjhoz jutnom, és hogy tanítványaim is lesznek..."
