Aranyló szörnyeteg a szőlőtőkék között
Számos fórumon és különböző közegben már felhívták a figyelmet a fitoplazmák által okozott fenyegetésekre. Bízom benne, hogy ez a figyelem tovább terjed, és hogy a megfelelő intézkedések végrehajtásához elegendő forrás és egyöntetű szakmai elkötelezettség áll rendelkezésre.
A közelmúltban Zalaszentgróton került megrendezésre egy figyelemre méltó ismeretterjesztő tanácskozás, amelynek címe így hangzott: "A szőlő egészsége a bor jövője, az aranyszínű sárgaság fitoplazma és védekezési lehetőségek". E rendezvény Tarsoly Róbert zalai borász kezdeményezésére jött létre, és a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, valamint a Szőlő Fitoplazma Szőlész Csoport együttműködésével valósult meg. A résztvevők célja az volt, hogy mélyebb megértést nyerjenek a betegség jellegéről, a lehetséges védekezési stratégiákról és a gyakorlati tapasztalatokról. A helyszín megválasztása sem véletlen, hiszen Zala vármegyében fedezték fel először ezt a problémát, így a tanácskozás különös jelentőséggel bírt a helyi közösség számára is.
A magyar szőlőültetvényeket napjainkban egyre komolyabb fenyegetés éri az aranyszínű sárgaság fitoplazma formájában, amely a borászok, szőlősgazdák és növényvédelmi szakemberek számára a legnagyobb kihívásokat jelenti. E betegség gyors terjedése, a terméskiesések és a tőkék pusztulása miatt elengedhetetlenné vált a korai felismerés és a hatékony védekezési módszerek kidolgozása.
Tarsoly Róbert, a Zalai Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke és tapasztalt szőlősgazda, felhívta a figyelmet arra, hogy a szőlőink megmentésére van lehetőség, de ehhez elengedhetetlen a tudás bővítése és a koordinált védekezés. Molnár Ákos, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa Szőlészeti Szekciójának elnöke is osztotta ezt a nézetet, hangsúlyozva, hogy a jelenlegi helyzet nem reménytelen, csupán felelősségteljesebb hozzáállásra van szükség. A HNT szerepe vitathatatlan ebben a folyamatban, hiszen a szervezet fontos szerepet játszik az edukációban és a tárgyalások lebonyolításában. Az elnök önkritikát is megfogalmazott, idézve Márai szavait: "a társadalmi jóra való restség bűnébe estünk mindannyian." Meglátása szerint nem csupán a gazdák, hanem a hatóságok, a jogalkotók és a széles szakmai közösség is mulasztott az elmúlt évek során.
Szőlő Fitoplazma Szőlész Csoport
A rendezvény során kiderült, hogy a Szőlő Fitoplazma Szőlész Csoport saját forrásaiból, önkéntes alapon már februárban megalakult, és szinte azonnal megkezdték a tárgyalásokat a releváns hatóságokkal. Molnár Ákos, az egyik alapító, hangsúlyozta, hogy az Agrárminisztériummal folytatott egyeztetések során felmerült: a kormányhivatalok növényvédelmi szervei önállóan nem képesek megoldani a kialakult problémát. A készenléti terv már 15 éves, így sürgetővé vált a frissítése, hiszen a felderítési folyamatokat hatékonyabbá kellene tenni a laboratóriumok és szakemberek bevonásával. A kommunikációnak nem csupán a szakmai közönséget és az agrárirányítást kellene céloznia, hanem a szélesebb közvéleményt is tájékoztatnia kellene a súlyos helyzetről. A növényvédő szerek engedélyezésének folyamata, valamint a különböző egyeztetések folyamatosan zajlanak, miközben a "mentes" borvidékekről és a "jó" gyakorlatokról esik szó; azonban a tények elhallgatása és a be nem jelentés gyakori jelenségnek számít.
A célok megfogalmazása során világossá vált, hogy a veszély mértékére való tekintettel elengedhetetlen egy központilag koordinált védekezési stratégia kidolgozása, amely borvidéki, borrégiós és országos szinten egyaránt érvényes. Ezen felül fontos, hogy a FD következtében kárt szenvedett termelők számára egy méltányos kártalanítási rendszert alakítsunk ki, amely a jelenlegi, a zárlati kártevők megjelenésére vonatkozó kereteket felülvizsgálja. A kivágásra ítélt tőkék esetében a bevételkiesés, illetve az ültetvényeknél az elmaradt bevételek - a termőre fordulásig - akár 3-6 évet is igénybe vehetnek. Emellett figyelembe kell venni az AKG támogatások előírásainak meg nem felelő ültetvények esetében a tőkekiesés vagy teljes kivágás következtében a szankciók alóli mentességet is.
Természetesen! Íme egy egyedi megfogalmazás a "kivont rovarölő szerek" témájáról: Azok a rovarölő készítmények, amelyeket már nem forgalmaznak, vagy amelyek használatát felfüggesztették, különös figyelmet kapnak a környezetvédelem és a közegészségügy területén. Ezek a kivont szerek gyakran olyan hatóanyagokat tartalmaztak, amelyek káros hatással lehettek az ökoszisztémákra, illetve az emberek egészségére. A tudományos kutatások és a fokozódó környezettudatosság révén a szakemberek arra törekednek, hogy alternatív megoldásokat találjanak a kártevők irtására, miközben minimálisra csökkentik a környezetre gyakorolt negatív hatásokat.
"A probléma valójában sokkal összetettebb, mint ahogyan azt a növényvédő szerek alkalmazásával meg lehetne oldani" - hangsúlyozta Stiglicz András, a Csoport alapítója. Emellett kiemelte, hogy az utóbbi években olyan rovarölő szereket vontak ki a forgalomból, amelyek hosszú távú hatással és különlegesen magas hatékonysággal rendelkeztek. Ilyen például a Luzindo, az Actara SC és az Actara WG.
A rendezvény során elhangzott hozzászólásokban kiemelték, hogy noha az Alföldön számos rezisztens szőlőfajtát termesztanak, ezek sokszor inkább érzékenyebbek az aranyszínű sárgaságra, mintsem hogy valóban toleránsak lennének. A szakmai tapasztalatok alapján a Sárgamuskotály, a Syrah és a Nektár fajták általában kevesebb tünetet mutatnak, míg a Hybernal és a Pölöskei muskotály érzékenyebbnek bizonyul. Bár a kutatások iránti érdeklődés folyamatosan növekszik, konkrét forrást még nem sikerült találniuk a jelenség mélyebb megértéséhez.
Az elhanyagolt szőlőültetvények folyamatos táplálékforrást biztosítanak a kórokozók számára. A fejlettebb országokban a szőlőtermelést feladó gazdák által hátrahagyott területek gyakran kulturált állapotban maradnak.
Már nem csak növényvédelmi, hanem társadalmi problémáról is szó van. Számos fórumon és különböző közegben már felhívták a figyelmet a fitoplazmák által okozott fenyegetésekre. Bízom benne, hogy ez a figyelem tovább terjed, és hogy a megfelelő intézkedések végrehajtásához elegendő forrás és egyöntetű szakmai elkötelezettség áll rendelkezésre., s akkor nem kell temetnünk egy nagy hagyományokkal és jelentős gazdasági súllyal rendelkező ágazatot.
